Szendvicstörténelem

szendvics jellemzően két szelet kenyeret, vagy kettévágott péksüteményt jelent, ami közé húst, sajtot, zöldségfélét, vagy lekvárt töltenek. A szeleteket ízlés szerint vajjal, szendvicskrémmel, vagy olívaolajjal kenik meg.

A szendvics John Montagu Sandwich grófja révén vált ismertté 1768-ban, aki a kártya iránti szenvedélye miatt vonult be a gasztronómia történetébe, mivel szenvedélyes játékosként nem akart felállni az asztaltól, amely mellett kártyázott. Azért, hogy egyen valamit, azt kérte a szolgáitól, hogy tegyenek neki egy szelet húst két szelet kenyér közé. Így lett aztán ő a világon mindenki által ismert szendvics feltalálója.

A szendvicset jellemzően tízóraira vagy uzsonnára fogyasztják, de főétkezésként is megállja a helyét. Könnyen szállítható, ezért tipikus étel munkahelyen, piknikeken és kirándulásokon.

A szendvicstörténelem teljes hosszát elolvashatod a Wikipédia oldalon.